Ez a vers nem csupán egy képről szól (tíz ige is van benne); a csönd sem egyészen csönd benne, hiszen a harmonikát és a tücsköt i lehet hallani. A csönd inkább a lelki békével kapcsolatos. Egy kis magány a Tisza partján az "égi tanyák" és az "égi róna" latt. Az utolsó versszak is a nyuglomról szól.Otthon, édes otthon! A hajók is kikötöttek éjszakára, a költő pedig néma társuknak nevezi magát, az utolsó versszakban pedig többes szám első személyt használ, tehát jelzi, hogy aznapra - legalábbis - ő is megnyugodott. Nem is kíván máshol lenni, máshová eljutni, mint a "részeg hajó". És a róna szót használja még az égre is. Szereti a tisza vidékét és nem sivatagnak hívja, mint Ady tette.

Hogy is lehet szeretet nélkül beszélni vagy írni egy magyar tájról, a Tisza vidékéről? Örülök, hogy Juhász Gyula legalább szerette az Alföldet.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.