Babits 1938-ban írta meg ezt a művét, egy gégeműtétje után, három évvel a halála előtt. Műfaja: elbeszélő költemény, lírai önvallomás. A történet nagyjából ugyanaz, mint a bibliai Jónás könyve, de van egy nagy különbség: a Bibliában Ninive megtér, és a bűnbánata miatt megmenekül, míg Babitsnál a megtérés elmarad, Jónást kigúnyolják, a városnak azonban Isten így is megkegyelmez. Jónás alakjával Babits saját magát szimbolizálja: a költő, mint próféta, aki nem menekülhet el a küldetése elől. A mű négy része tagolódik:
1. Jónás küldetést kap Istentől, ami elől igyekszik menekülni.
2. A cethal gyomrában tölt Jónás három napot és három éjjelt.
3. Jónás elmegy Ninivébe, de ott kinevetik, Isten azonban nem bünteti meg a várost.
4. Isten a jók miatt kegyelmezett meg Ninivének, Jónásnak pedig a tök példájával mutatja meg cselekedete értelmét.
A mű lényege az, hogy nem az ember, a költő, vagy a próféta feladata az ítélkezés; minden és mindenki, Jónás, Babits és minden ember csak eszköz Isten kezében. A mi feladatunk csak annyi, hogy teljesítsük azt a feladatot, amivel Isten bízott meg bennünket.

A bejegyzés trackback címe:

https://noja0blogja.blog.hu/api/trackback/id/tr481885376

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása